A pénz szó hallatán talán még ma is legtöbbünknek a ropogós bankjegyek jutnak eszébe, azonban az utóbbi néhány évtizedben az elektronikus fizetési megoldások elterjedésével a fiatalabb generációk számára a bankkártya, mint fizetőeszköz szinte teljesen egyenértékűvé vált a hagyományos pénzzel. Igen ám, de ha mondjuk a hitelkártya működési elvét próbálnánk meg elmagyarázni nagyszüleinknek, nagy fejtörést okoznak. Ehhez hasonló feladattal állunk szemben, amikor is a kriptovalutákról próbálunk meg beszélgetni.

A következőekben nézzünk egy néhány gondolatot ezekről a teljesen új, igazándiból nehezen bekategorizálható eszközökről, hátha így sikerül nektek is közelebb kerülni a kripto világhoz.

Valószínűsítem, hogy a pénzügyi világ egy olyan evolúciós lépcső előtt áll, mint amelyre akkor kellett fellépnie, amikor megjelentek az Internet alapú technológiák. Egy néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még féltégla méretű telefonokkal szaladgáltak az emberek, teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy plasztik kártyákkal fogunk majd fizetni. A változás azonban bekövetkezett és 2021-re eljutottunk oda, hogy Magyarországon is minden fizetési ponton kötelező kártyaleolvasót üzemeltetni. Attól függetlenül tehát, hogy sokak számára a kriptovaluták koncepciója nehezen emészthető, a változás elkezdődött és igazándiból nem is tűnik úgy, hogy meg fog állni a dolog.

A vagyonnal rendelkező, szocializmusban felnőtt generáció számára azért nagyon nehéz elfogadni a kriptovaluták ötletét, mert nem értik, hogy mi a mögöttes érték, amely létrehozta azt. Ez a nézőpont valamilyen szinten elfogadható, viszont a megközelítés az ami hibás. Ha jobban belegondolunk, amikor valakitől elfogadunk egy húszezer forintos bankjegyet és ennek fejében valamilyen szolgáltatást nyújtunk neki, vagy átadunk neki egy terméket, akkor sosem kételkedünk a húszezres értékében. Jó persze, meg szoktuk nézni, hogy nem hamis-e, de ez egy más kérdés. Továbbá, amikor átadjuk egy harmadik embernek a bankjegyet, akkor sem merül fel bennünk semmilyen kétely. Ez feltételezhetően azért van, mert így szocializálódtunk. Magyarországon mindenki értéket tulajdonít az olyan papírlapoknak, amin Deák Ferenc képe szerepel, a Bitcoin-nak, az Ethereumnak és a Moneronak viszont nem, hiszen nem tudjuk mik ezek. A kriptoevolúció ezen stádiumában szerintem nincs is ezzel semmi probléma. A feladatunk jelenleg az, hogy barátkozzunk a fogalmakkal és próbáljuk megérteni a technológia részleteit.

Maguk a kriptovaluták a hagyományos pénzügyi rendszer különböző problémáinak orvoslására lettek kitalálva. Itt lehet megemlíteni például az inflációt és a túlzott központosítást is. Az inflációt gondolom mindenki ismeri. Ugye arról van szó, hogy a pénz folyamatosan veszt az értékéből és ezért van főleg az, hogy úgy tűnik, hogy folyamatosan drágulnak a dolgok. Ezt az országok központi bankjai úgy tudják elérni, hogy növelik a forgásban lévő pénz mennyiségét. Emögött az áll, hogy a kormányok szeretnének mesterséges gazdasági körforgást generálni. Az infláció jelentős lehet krízis helyzetek esetén, amikor a lassuló gazdaságot a helyi valuta elinflálásával próbálják meg életben tartani. Ahhoz, hogy ezt egy kormány meg tudja lépni, központosított hatalomra van szükség, hiszen szeretnék folyamatosan rajta tartani a kezüket a bankjegy nyomtató gép indítógombján.

Az első kriptovaluta, a Bitcoin tehát ezen idézőjelben vett problémák orvoslására lett kitalálva. Ez a mondat ilyen formában nem biztos, hogy helytálló, hiszen a Bitcoin ötletgazdájának célját senki sem ismeri nagyon, illetve az sem biztos, hogy ezek valós problémák, amelyeket feltétlenül meg kell oldani. Ha például az inflációt, mint szükségszerű gazdasági folyamatot fogjuk fel, akkor a kriptovaluták létjogosultsága megkérdőjelezhető. Kérdés továbbá az is, hogy mennyire probléma az, hogy a nemzeti bankok gyakorolják az irányítást a gazdaságok felett. Ha feltételezzük, hogy a vezetőségben értelmes emberek vannak, akkor talán nem is nagy baj ez.

Látszik tehát, hogy már az úgymond kitalálás pillanatában homályos pontok tömkelege övezte a kriptovalutákat. A lényeg tehát, hogy feltételezünk bizonyos problémákat a pénzügyi világban és azok megoldására kitaláljuk a Bitcoin-t. Vagyis ezt tette a rejtélyes Satoshi Nakamoto 2008, aki mindösszesen egy 9 oldalas angol nyelvű tudományos cikket tett közzé az új kriptovaluta koncepciójával kapcsolatban. Azért azt talán mindenki érzi, hogy azt a pénzügyi világot, amely a föníciaiak óta fejlődik és a résztvevők folyamatosan próbálják javítani, szabályozni, nem egy 9 oldalas ismeretlen ember által prezentált ötlet fogja tökéletesíteni. Szerintem túlzás lenne tőle ezt várni, viszont így lehet valahogyan magunk elé képzelni a Bitcoin-t, mint ötletet.

A lényeg, amit érdemes megérteni, tehát, hogy a Bitcoin megjelenésével létrejött egy olyan hálózat, amelynek bárki tagja lehet. A hálózat felel a kibocsátott valutában végzett tranzakciók lebonyolításáért. Ez a valuta anonim módon küldhető és fogadható, vagyis elviekben nincs lehetőség a tranzakciók lenyomozására. Továbbá az így létrejött Bitcoin inflációtól mentes, hiszen összesen 21 millió virtuális Bitcoin érme lesz majd forgalomban. Se több, se kevesebb. Itt azért használtam jövő időt, mert a Bitcoin-t folyamatosan bányásszák és így kerülnek az új érmék a pénzforgalomba. A bányászásra azért van szükség, mert így tudják a Bitcoin-ban végzett tranzakciók hitelességét ellenőrizni és ezért a bányászok jutalmat kapnak. Maga a kibocsátás egy matematikai algoritmus segítségével történik. Ezen algoritmus adja a garanciát arra, hogy a 21 milliót sosem fogja meghaladni a forgalomban lévő Bitcoin érmék száma.

A bányászat mára hatalmas iparágnak számít, hiszen a Bitcoin értéke kifejezhető klasszikus valutákkal is és így a kriptovaluta bányászok kézzelfogható pénzre tudják váltani a kibányászott érméiket. Mára hatalmas kriptovaluták vannak a világ számos pontján és mivel a kriptovaluta bányászathoz jelentős elektromos teljesítmény szükséges, a nagy bányákat olyan helyekre telepítik, ahol olcsó az áram. A kriptovaluták bányászati piacán élen járnak a kínaiak és az amerikaiak is, de a németek sincsenek a sor végén.

Megjelent tehát a Bitcoin, elkezdett növekedni a felhasználók és a bányászok száma, és egyre több kiskereskedelmi üzlet is elkezdte elfogadni a kriptovalutát, mint fizetési mód. A technológia odáig fejlődött, hogy mára Bitcoin automatákat is találhatunk a világban, amelyek segítségével a digitális valutákat át tudjuk váltani fizikai pénzre. Látszik tehát, hogy a technológiát fokozatosan kezdik megszeretni az emberek és egyre inkább teret hódítanak a digitális valutákon alapuló megoldások. Ettől függetlenül túlzás lenne azt mondani, hogy a kriptovaluták világa elérte volna fejlettségének tetőfokát, hiszen az emberiség még csak most barátkozik az egész koncepcióval. A Bitcoin, mint alapötlet nem rossz, viszont hibái vannak. Nem is kevés. Ezeket kellene folyamatosan orvosolni és ez igazándiból meg is történik. Így jelennek meg az újabb és újabb kriptovaluták. A második legnépszerűbb kriptovaluta az Ethereum a Bitcoin bányászatával kapcsolatos egyik fontos problémát próbálja megoldani, a néhány éve napvilágot látott Monero pedig sokkal magasabb fokú anonimitást biztosít, mint a Bitcoin. Gondolni minden problémára nem lehet és ez a kriptovaluták világában fokozottan igaz. Lássuk mit hoz a jövő!